Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Sobor története
Bekezdések

Sobor története

A helység neve szláv eredetű, személynévből keletkezett magyar névadással. Egyik múlt századi pecsétjén ekevas, és jobbról-balról két-két csillag található, a másik pecsét mezejében búzakéve, csép, kasza, sarló, ekevas, gereblye, villa, az egész felett Isten szeme látható.

Világháborús emlékmű Címer

Sobor gazdag régészeti emlékekben: bronzkori emlékek a Paphegyen, kora vaskori és római kori leletek, valamint avar kori feltárt sírok emlékeztetnek a község múltjára. A római út a falu határán át vezetett.

Az első írásos emlék, az 1314-ben kelt oklevél szerint Osl Lőrinc visszakapta Sobort Kőszegi Kakas Miklóstól.

1346-ban Sobry Móricz jobbágyai egy marcaltői birtokon hatalmaskodtak. Ez időben Sobor a Móriczhidai család birtoka volt.

1535-ben Pápa várával együtt Enyingi Török Bálint, a konstantinápolyi Héttorony tragikus sorsú rabjának birtokába került.

1585-ben a török közeledtének hírére elrendelték a Rába átkelőinek felszámolását. A szekerek és a napszámosok Soboron gyülekeztek.

1594-ben a török elpusztította a községet, 10 évre lakhatatlanná vált.

1618-ban Sobor Szent András és Egyed községekkel 100 évre a Telekesi Török család birtokába jutott. A század során a Rába áradásaitól sokat szenvedett a falu. Ekkor a reformáció hívei között találjuk a Rábaköz nagy részét, Sobort is. Telekesi Török István kuruc ezredes zászlaja alatt Vak Bottyán oldalán is harcoltak a környék katonái. A Rákóczi szabadságharc idején ismét súlyos károk érték a falut.

1716-ban császári rendelet tiltotta a nyilvános vallásgyakorlatot. Soboron ennek ellenálltak, és a kiküldött katonaság sem tudta egy ideig elfoglalni a templomot.

Az 1700-as években a falu tágas rétjei, legelői állattartásra biztosítottak jó lehetőséget. A sobori major irtásföldekből alakult ki, előbb a jobbágyok használták, majd a földesúr visszaváltotta azokat. 1742-beb az urasági birtok a Festeticsek kezébe került, akik 1852-ben adták el a Batthyány családnak.

Az 1799-es kiadású Magyarország leírása c. munkában olvasható: …Soboron sok a halász, híresek a malmai és a Sándor-ér mellett lévő csárdája.

1832-32-ben kolera járvány és árvizek tartják rettegésben a falut. A Rába szabályozására csak a századfordulón került sor.

Az 1848-49-es szabadságharcban Soborról 8-an vettek részt.

Az I. világháborúban 32-en, a II.-ban 23-an estek el. Hősi emlékművön illetve emléktáblán örökítették meg neveiket.

  1. március 28-án szovjet csapatok foglalták el a falut. A földosztáskor 330 kh került 175 igénylő között kiosztásra.

Sokan kitelepültek Magyarfalva (Harka) községbe. Az elmúlt évtizedek során a falu népe a termelőszövetkezet keretein belül gazdálkodott 2134 holdon.

1974-ben egyesült a helyi tsz a rábaszentandrási tsz-szel, de 1991-től ismét önálló lett. Napjainkban az egyéni gazdálkodók is számottevő területtel rendelkezik. A község közigazgatásilag évekig Szanyhoz tartozott, iskoláját is oda körzetesítették.

1990-től önálló önkormányzattal bíró település lett.

Sobor földrajzi helyzete miatt az átlagosnál is kedvezőtlenebb kapcsolatokkal rendelkezik, hiszen a Rába szomszédos megyétől elzárja. Korábban Pápa és Csorna, újabban Győr vonzása erősödik. Autóbusszal közelíthetőek meg a munkahelyek, iskolák, bevásárlóhelyek. A vasút jelentősége lecsökkent, a szanyi vasútállomás 6 km-re van.

A község lélekszáma az 1700-as évektől kezdve lassan nőtt, az 1900-as években a 800-at is jóval meghaladta. 1960-tól azonban több mint felével csökkent a mai 368 főre. Az okok között a születések számának csökkenése és az elvándorlás egyaránt megtalálható. A kis falvakat mesterségesen sorvasztotta el a szűklátókörűség.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. május »
május
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031